Bern
2007 év végi adatok alapján lakosainak száma 128 925, amivel Svájc negyedik legnépesebb városa Zürich, Genf és Bázel után.
A város nevének eredete még nem tisztázott, de több elmélet is létezik, melyek közül több is legendákra alapul:
* A legismertebb legenda Konrad Justinger krónikája, mely szerint a városalapító Berchtold V. von Zähringen herceg úgy döntött, hogy az első elejtett állatról kell elnevezni a várost, ami a legenda szerint egy medve (németül Bär) lett. A Bär és a Bern szavak kapcsolatának nincs nyelvészeti alapja.
* A Lexikon der schweizerischen Gemeindenamen szerint a „legmeggyőzőbb elmélet” a következő: A város neve a kelta berna szóra vezethető vissza, ami feltehetően az Aare egy szakaszát jelenthette, majd a szót a galloromán nyelvű népesség tovább használta, s így az később átkerült a németbe.
A várost Berthold V Zähringen herceg alapította 1191-ben az Aare folyó partján. Bern 1353-ban csatlakozott a Svájci Konföderációhoz és vezető szerepet játszott. Belháborúk során 1415-ben Aargau kanton, 1536-ban Vaud kanton csapatai foglalták el és dúlták fel. A későbbiekben az Alpok alatti legjelentősebb várossá fejlődött. Francia megszállás alá került 1798-ban. Svájc de facto fővárosává 1848-ban vált. Hivatalosan (de jure) nincs fővárosa Svájcnak.
A város a folyó által alkotott félszigettől nyugat felé terjeszkedett. A híres Zytglogge torony volt a város nyugati határa 1191-től 1256-ig, szerepét ekkor a Käfigturm nevű torony vette át 1345-ig, ezt követően pedig a Christoffelturm (a mai pályaudvar közelében) 1622-ig. A harmincéves háború alatt épült a kis és nagy Schanze (sánc).
Térkép - Bern
Térkép
Ország - Svájc
Svájc zászlaja |
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
CHF | Svájci frank (Swiss franc) | Fr | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
FR | Francia nyelv (French language) |
DE | Német nyelv (German language) |
IT | Olasz nyelv (Italian language) |
RM | Romans nyelv (Romansh language) |